Kinosternon subrubrum USA d�l-keleti r�sz�n elterjedt, de �l egy kol�nia �szak-Nyugat-Indiana-ban is, s�t New-Yorkban is tal�lhat� bel�l�k n�h�ny. Nem tartozik a legnagyobb tekn�sfajok k�z�, mint e csal�d t�bbi tagja sem. Csup�n 7,5-10 cm-re n� meg. A h�tp�nc�lja ol�v�t�l a s�t�t barn�ig v�ltozhat. A p�nc�lja teljesen sima, nem tal�lhat� rajta semmif�le mint�zat vagy vonal sem. A hasp�nc�lja s�rga vagy barna sz�n�. A fiatalok �ltal�ban s�t�tebb sz�n�ek, mint a feln�tt egyedek. A n�st�nyeknek egy tompa t�ske van a farkuk v�g�n. Meglehet�sen hossz� ideig is el�lhetnek, ak�r 40 �vig is. Mindenev�k, megeszik a rovarokat, puhatest�eket, k�t�lt�eket, halakat, a d�gh�st, de alg�kat is. J�liusban a n�st�ny egy 7-12 cm-es lyukat �s a s�r� n�v�nyzetbe vagy puha homokos talajba, ahov� leteszi a 2-6 toj�s�t. Ez�rt ak�r 200-400 m�tert is megtehet a t�t�l. A toj�sokb�l �tlagosan 76 nap alatt kelnek ki a kicsik, de �t is telelhetnek benne. A n�st�nyek 5-8 �vesen, a h�mek pedig 4-7 �vesen is el�rhetik az ivar�retts�get. A f�l-vizi tekn�s�k k�z� tartoznak, �s k�pesek el�g sok�ig el�lni v�z n�lk�l is. �gy nagyon nagy t�vokat tudnak megtenni, ez magyar�zza a viszonylagos nagy elterjed�s�t is. Nagyon alkalmazkod� tekn�s, hiszen a f�l-s�s vizekt�l, a mocsarakig, kisebb tavakig, nedves �rkokig, sz�nt�f�ldekig mindenhol megtal�lhat�. Legink�bb a sek�ly, iszapos, lass� foly�s� n�v�nyzetben b� vizeket szereti. Ha egy ter�let kisz�rad, akkor k�pes �tra kelni, hogy egy m�sikat keressen, vagy bef�rja mag�t az iszapba. Mivel szeret barangolni, nagy vesz�lyt jelent sz�m�ra egy aut�val val� tal�lkoz�s, amely az �let�be is ker�lhet. De ezen k�v�l m�g nagy k�rokat okoz a fajnak a lecsapol�sok �s az illeg�lis kereskedelem is.