
Sternotherus odoratum
Elg nagy szmban l az Egyeslt llamok keleti partvidkn; az szak-keleti llamoktl egszen Floridig. Nyugatra a Nagy Tavakig, Illinois-on t Kansas-ig s Oklahoma-ig elterjedt, de egy nagyszm populci l Texas kzepn.
Elg kicsi tekns, mindssze 8-14 cm hossz. A htpnclja barna vagy fekete, s sima, ovlis formja van. A htpncl ve viszonylag nagy, kupolaszer. Fiatal korban a htpncl gyakran fekete s durva fellet. A bre stt olva szn vagy fekete s kt feltn srga vonal fut vgig az orrtl a nyakig. Ez a vonal megtallhat a szemnek mindkt feln. A hm abban klnbzik a nstnytl, hogy a feje nagyobb; valamint hossz, ers farka van, amelynek a vgn tske tallhat.
Mindenev. Kisebbrszt eszik nvnyeket, de fleg puhatesteket, kisebb halakat, rovarokat, frgeket, de dgt is eszik. A kajt elssorban az iszapos aljzatrl szedegeti fel.
A nstnyek csak sekly rkot tudnak sni a tojsaik szmra. Ezt ltalban kzel a vzhez, egy korhad fa trzse al ssk. Nha ktszer vagy mg tbbszr is rakhatnak fszket egy vben. Gyakran elfordul, hogy tbb nstny rakja le a tojsait egy helyre. Ez egyfajta kzssgi keltethely. Ezek a pzsmateknsk a vz alatt prosodnak s ezutn rakja le a nstny az 1-9 tojst valamikor februr s jnius kztt. A kis teknsk kelsi ideje 60-84 nap.
Figyelemre mlt a vdekez taktikjuk ezeknek a teknsknek. Ha megzavarjk, akkor egy elg rossz szag folyadkot bocst ki. A hm klnsen agresszv. A halszok ezrt nem nagyon szeretik. Ha beleakad egy pldny a hljukba, akkor borzalmas szagot raszt, radsul nagyon haraps is. A msik klns tulajdonsguk, hogy stlnak a fenken, s nem sznak, mint a tbbi tekns.
Megtallhat minden lland vzben, pldul sekly patakokban, tavakban, folykban. Br az ideje nagy rszt a vzben tlti, mgis inkbb a seklyebb helyeket kedveli. Gyakran napozik a vzben sz farnkkn.
Szerencsre nem tartozik a veszlyeztetett fajok kz, a CITES sem sorolta be egyik kategrijba sem.
|