A vad�szg�r�nyr�l

�letkor

�tlagosan 8-10 �v

Nemek jellemzõi

A nõst�ny kisebb, t�r�kenyebb, mint a h�m (33 cm), t�mege: 620 g, jellegzetes bundaszag�n k�v�l a p�rz�si idõszakban nincs k�l�n�sebb szaga, �vente k�tszer t�zel (jele: a p�ra megduzzad) m�rcius v�g�n, �prilis elej�n, �s novemberben, a vemhess�g ideje: 39-42 nap.
A h�m a nõst�nyhez viszony�tva z�m�kebb, nagyobb, a testhossza: 38cm, t�mege: 980 g, p�rz�skor erõteljes szagot �raszt, ivartalan�t�s ut�n a bunda ;,semleges" szag�v� v�lik. Ivar�retts�g�ket kb. 8 h�naposan �rik el. Ekkor �rdemes õket bep�roztatni, n�ha el�g az is, ha az ellenkezõ nem illat�t �rzik. Ha nem szeretn�nk m�gsem ilyesmivel "bajl�dni' akkor ink�bb ivartalan�tsuk az egyedet, mert k�l�nben megbetegedhet. /Ez fõk�nt a nõst�nyekre jellemzõ/

Melyiket v�lasszuk?
A v�laszt�s, hogy melyiket tartsuk, alapvetõen att�l f�ggj�n, hogy sz�munkra melyik �llat a szimpatikus. Akinek a nagyobb testû h�m tetszik, az �llat szaga miatt ne agg�djon, hiszen ha nem
teny�szt�sre sz�njuk az �llatot, �s egy h�zi kedvencre v�gyunk, akkor ivartalan�ttassuk. Az apr�bb, t�r�kenyebb nõst�nyn�l csak a ragadoz�kra jellemzõ bundaszagot �rezhetj�k, azonban ez nem
t�lzottan intenz�v. Ha otthonunkban m�r m�s �llatot is tartunk (kutya, macska), k�retyen �sszeszoktathatjuk a m�g fiatal vad�szg�r�nnyel. Azonban a kuty�t meg kell megtan�tani arra, hogy ne
b�ntsa, mivel a testm�reteibõl ad�d�an el tudja puszt�tani a g�r�nyt.
A k�l�nb�zõ nemû egyedeket lehetõs�g szerint ne tartsuk egy�tt, mivel a h�m �ltal�ban el�g agressz�v a nõst�nnyel, fõleg a p�rz�s ideje alatt. Nõst�nyek egy�tt tarthat�k, azonban a h�meket legk�sõbb 8 h�napos koruk k�r�l mindenk�ppen v�lasszuk el a nõst�nytõl, mivel azok akkor v�lnak ivar�rett�. K�t
idegen h�met soha ne eressz�nk �ssze, mert annak esetlegesen s�lyos k�vetkezm�nyei is lehetnek. A term�szetben val�sz�nûleg kit�rnek egym�s �tj�b�l, de a fogs�gban tartott egyedek �sszecsap�sa sor�n
s�lyosan megsebes�thetik egym�st, sõt az õket sz�tv�laszt� emberben akaratlanul is k�rt tehetnek.

T�pl�l�kai

�lõ �llat, eg�r, elhullott mad�r (de nem m�rgez�s �ltal) h�rcs�g, patk�ny, h�s, dar�it h�sp�p, eg�szben vagy nyersen, csak sz�rnyas� (farh�t, nyak, z�za, m�j), a nyers diszn�h�s a benne l�võ f�rgek miatt nem etethetõ, megeszi a kutyakonzervet, ill.. a sz�raz macskakaj�t is (a sz�razzal csak ritk�n etess�k, �s mindig tudjon hozz� elegendõ vizet inni), z�lds�g, gy�m�lcs, amit sz�vesen megeszik, tej, toj�s, tejf�l, sajt (a tejet csak h�g�tva adjuk, mert k�nnyen hasmen�st okozhat, �s soha se kapjon a tejterm�kekbõl egyszerre sokat!) P�rizsi adhat� nekik, de mivel ez adal�kanyagot tartalmaz, csak kis m�rt�kben kapjon belõle. A nyers h�sban pont olyan ar�ny� a s�, �s a t�bbi anyag, mint amennyire sz�ks�ge van. Igaz, toj�sr�ntott�val (egy picit megs�zva) alkalomszerûen megk�n�lhatjuk õket. A kisg�r�nyeknek pedig kifejezetten hasznos, ha 8-10 hetes korukig 2-3 alkalommal k�sz�t�nk nekik, a tapasztalat pedig az, hogy legjobban f�lig nyersen kedvelik. Manaps�g sokan elõnyben r�szes�tik a kereskedelemben igen sokf�le �zes�t�ssel kaphat� kutya-, macskakonzerveket a praktikusabb t�rol�s, felhaszn�l�s miatt. T�bb �llatorvos v�lem�nye szerint azonban nem tartalmaz olyan mennyis�gû �s minõs�gû alapanyagokat, amire a g�r�nynek sz�ks�ge lehet. De mint tudjuk, sz�mtalan g�r�ny �1 boldogan, �s eg�sz �let�ben csak konzervvel etetik. Megk�n�lhatjuk õket sz�raz macskakaj�val is, azonban ezt �rdemes be�ztatni elõtte, (p�ld�ul egy kev�s tejbe, vagy nyers toj�sba), hogy kiv�dj�k a k�sõbbiekben az esetleges vesekõ kialakul�s�t. A tejterm�kek adhat�k, azonban �rdemes csak kis mennyis�gben, mivel gyakran hasmen�st okoznak. Itt egyetlen szab�lyt kell betartanunk, ez pedig a m�rt�kletess�g. A gy�m�lcs�k eset�ben minden adhat�, csak a magas savtartalm�akt�l �vakodjunk (narancs... stb.)

Az etet�srõl

Mindig azonos idõben t�rt�njen!
Az elsõ p�r h�napban naponta t�bbsz�r etess�k, (3-4 alkalommal, de alkalmank�nt ne adjunk sokat) majd k�sõbb elegendõ este ill.. reggel, majd egy �ves kor felett pedig napi egy etet�s el�gnek bizonyul. Mivel a g�r�ny, ragadoz� �llat, t�pl�l�k�nak d�ntõ t�bbs�g�t a h�s tegye ki, amit rendszeresen eg�sz�ts�nk ki a t�bbi t�panyaggal. A vemhess�g, ill. a szoptat�s ideje alatt a nõst�ny �trendj�ben a t�pl�l�k �sszet�tel�t tervezz�k meg (megfelelõ feh�rje �s �sv�nyanyag tartalom) Ha a g�r�nyt lak�sban tartjuk, akkor tapasztaljuk ki, hogy mekkora mennyis�get fogyaszt el egyszerre, mivel a felesleget szeretik eldugdosni a lak�s k�l�nb�zõ pontjaira, ami azonban nagyon kellemetlenn� v�lhat.
A g�r�nyek mindig is fal�nkak, szeretnek enni. A kisg�r�nyek t�nyleg mindig egyfolyt�ban enn�nek, ha tehetn�k. Ha �gy fal, mint aki ma m�g nem is kapott enni (pedig m�r egyszer megetett�k), az csak azt jelenti, hogy eg�szs�ges, �s j�l �rzi mag�t.

Tart�s, �s annak fett�telei

A lak�sban (szobatisztas�gra nevelhetõ) fontos, hogy ne hagyjunk nyitva semmit, ahov� elb�jhat, vagy ahonnan kiosonhat, mert akkor �r�kre b�cs�t mondhatunk kedvenc�nknek. A g�r�ny tulajdonk�ppen nem elsz�kik, ink�bb csak elk�borol.
El�g sokan k�rdeznek r� arra, hogy r�gcs�lnak-e a g�r�nyek. A r�gcs�l�s nem a kedvenc hobbijuk, õk ink�bb kaparni szeretnek. (Val�sz�nû ez a j�ratokban, �regekben �lõ õs�kre jellemzõ tulajdons�g, napjainkban is megmaradt)
Sokan, akik lak�sban tartj�k kedvenc�ket, bizonyos idõk�z�nk�nt megf�rdetik õket. Term�szetesen fontos, hogy higi�niai szempontb�l odafigyelj�nk g�r�ny�nk tisztas�g�ra, azonban t�lz�sokba sem kell esn�nk. Csak annyiszor f�rdess�k, amennyiszer felt�tlen�l sz�ks�g van r�, mivel a bõr�n, ill. a szõr�n l�võ term�szetes faggy�r�teget a gyakori f�rdet�ssel t�nkretehetj�k. A g�r�nyek tudnak �szni, b�r nem mindegyik rajong a v�z�rt. Nemhi�ba, õk is egy�nis�gek.
A szabadban, megfelelõ ketrecben (min. 100x80x80cm) tartsuk, ahov� alv�l�da mindenk�ppen legyen bet�ve, hiszen term�szetes k�rnyezet�ben is �regekben, korhadt fat�rzsekben h�zza meg mag�t. A l�d�t szalm�val, forg�ccsal vagy sz�n�val b�lelhetj�k ki. Ha van r� lehetõs�g�nk, �p�thet�nk neki kifut�t (fontos azonban a talaj megfelelõ kiv�laszt�sa, mivel a f�ldin kereszt�l ki�shatja mag�t), vagy rendszeresen cipelhetj�k magunkkal, vagy nagy s�t�kat tehet�nk vele. (Szabadon, vagy g�r�nyh�mmal s�t�lva). M�r eg�szen kis korban (�t �s f�l hetestõl) zseb�nkben hordva vihetj�k magunkkal, �gy szokja hangunkat, szagunkat, reakci�inkat, �s mi is t�bb idõt tudunk vele t�lteni.

Szoktat�s, nevel�s

Alomra szoktathat�, mint a macska, mivel nagyon tisztas�gszeretõ �llat. �rdemes a lak�s t�bb pontj�n illemhelyet elhelyezni, no meg persze a ketrec�be is tegy�nk egyet. A szobatisztas�g el�r�s�re szerint�nk egy j� m�dszer az, ha a nagyobb sarkokba lapos t�lk�t tesz�nk macskaalommal. (a g�r�nyek szeretik a dolgukat a b�v�helytõl t�volabb l�võ, eldugottabb helyen elv�gezni). A g�r�ny val�sz�nûleg ki fog v�lasztani egy sarkot, �s oda fog �r�teni. Ha v�gleg elfogadott m�r egyet, akkor az esetlegesen a lak�s m�s pontj�n gy�rtott term�ket �rdemes a m�r haszn�lt t�lk�ba beletenni, jelezv�n, hogy legk�zelebb is oda kellene ;;potyogtatni' (ha a lak�s m�s pontj�ra �r�t, mindig maxim�lisan arra kell t�rekedni, hogy j�l el legyen t�ntetve minden, nehogy a szag �jb�l odavonzza õt). T�bben azt aj�nlott�k, hogy a lak�sban tartott g�r�nynek t�bb helyen legyen elhelyezve alom, ahova �r�thet. Sõt, az is j� �tlet, hogy a t�lk�k elõtt legyen egy rongydarab is, mivel ut�na gyakran v�gigh�zz�k a fenek�ket a f�ld�n. Az, hogy mindezeket mennyi idõ alatt saj�t�tja el, g�r�nyenk�nt m�s �s m�s lehet. Ha biztos�tunk neki egy megfelelõ m�retû ketrecet, amelyben alv�l�da, �s alom is van, illetve ha a csal�d otthon tart�zkodik �s kiengedj�k a lak�sba, akkor biztosan j�l fogja �rezni mag�t otthonunkban.

Leszoktat�s az õsi �szt�nrõl, a harapd�l�sr�l

Nagyon fontos, hogy m�r a kapcsolat elej�tõl fogva, folyamatosan, k�vetkezetesen reag�ljuk le pr�b�lkoz�sait. Ami m�g kis korban j�pof�nak tûnik, (j�t�kos harapd�l�sok - m�r 5-6 hetes kort�l!) az m�r nagyobb korban el�g kellemetlen lehet, nem csak az idegenekre, hanem a csal�dtagokra n�zve is. Teh�t a harapd�l�s eset�n a megfelelõ reakci� az, hogy az �llat fej�t gyeng�den megfogjuk, (sz�j�t �gy �sszez�rjuk) a fej�t kicsit megr�zzuk, �s olyan hangot hallatunk, mint amit akkor alkalmazunk, amikor valamilyen �ltalunk nem k�v�natos dolgot tesz. Teh�t azt mondjuk neki, hogy f�j, nem stb. A "b�ntet�st" mindig valamilyen pozit�v inger kell, hogy k�vesse, p1. egy simogat�s! Ez persze nem olyan egyszerû, mint ahogy le�rva tûnik, minden gazdinak sok t�relemre, kitart�sra, �s persze idõre van sz�ks�ge ahhoz, hogy a kommunik�ci� ember �s �llat k�z�tt mindk�t f�l sz�m�ra elfogadhat�an
mûk�dj�n.

Elnevez�s

Lehetõleg r�vid, k�nnyen kiejthetõ nevet adjunk neki, de h�v�s�hoz haszn�lhatunk f�ty�lõ, cuppog�, vagy �ltalunk kedvelt egy�b h�v�hangot. A nev�hez, vagy a hanghoz k�nnyen hozz�szoktathatjuk, ha nagyon k�vetkezetesen, p�ld�ul etet�skor mindig alkalmazzuk.

Mozg�sig�ny

Ha rendszeresen foglalkozunk vele, akkor mondhatunk magunk�nak egy igaz�n j�t�kos, kedves vad�szg�r�nyt- Ha ketrecben, a szabadban tartjuk õket, akkor a kertben j�kat s�t�lhatunk vele. Ha azonban van r� lehetõs�g�nk, akkor egy h�m seg�ts�g�vel egyre hosszabb s�t�kat tehet�nk vele a kerten t�l is. A lak�sban tartott g�r�ny ak�r mindig
szabadon lehet mellett�nk (sz�m�ra ez megfelelõ mozg�steret biztos�t).

Utaz�s

Sokak sz�m�ra fontos lehet, hogy mik�nt viheti mag�val kedvenc�t, ak�r k�lf�ldre is. Eur�p�n bel�li sz�ll�t�sn�l a megold�s az, hogy a g�r�nyt, �s az olt�si lapjait elvissz�k a ker�leti hat�s�gi �llatomoshoz, aki bizonyos �sszeg ellen�ben �r egy nyilatkozatot, miszerint az �llat eg�szs�ges. S m�r
lehet is indulni. Belf�ldi utaz�sn�l a vonaton p�td�jat vagyunk k�teles fizetni, �s egy �llathord�ban vagy ketrecben k�nnyen el tudjuk sz�ll�tani.

Vad�sztat�s

Sokakban felmer�l a k�rd�s: ,;mire is vad�sznak a vad�szg�r�nyek?". Term�szetes k�rnyezet�ben
patk�ny, pocok, eg�r, kisebb r�gcs�l�k, csig�k, nagyritk�n mad�rtoj�s szolg�l t�pl�l�kul. A vad�sz�szt�nt a term�szetben val� fennmarad�s�rt folytatott harc folyamatosan t�pl�lja, mivel mindig a legrutinosabb, legjobb vad�sznak van a legnagyobb es�lye a t�l�l�sre. A fogs�gban - esetenk�nt t�bb gener�ci�n kereszt�l - felnõtt egyedek vad�sz�szt�ne folyamatosan tompul, hiszen nincs az �llatnak sz�ks�ge r� a fennmarad�shoz. A hobbi c�llal tartott g�r�ny is sz�vesen levad�ssza az �lõ
zs�km�nyt, b�r ez �llatonk�nt m�s-m�s intenzit�ssal t�rt�nik.

V�dõolt�sok

1. veszetts�g, ha a g�r�ny kapcsolatba ker�lhet kuty�val, vagy macsk�val, ill. ha rendszeresen vissz�k magunkkal
2, 3. szopornyica, parvo, az �llatorvos �ltal felt�tlen�l aj�nlott olt�s
A szopornyica �s a parvo mind a kettõ v�rus �ltal okozott betegs�gek, �s mint, ahogyan a kuty�kn�l is, s�lyos, gy�gy�thatatlan �llapotot id�znek elõ.
4. teptospir�zis, v�zpart ment�n lak�kn�l fontos lehet a beadat�sa, mivel a v�z a betegs�g terjeszt�s�re alkalmas k�zeg.

Az olt�sokat m�r 2 h�napos kor ut�n be lehet adni az �llatnak, melyeket minden �vben meg kell ism�telni!!!